Fontos a szakmai felkészültség

A jogszabály értelmében minden termék tápértékét 100 grammra kell megadni.
Egy termék tápértékének kiszámításához pontosan tudni kell, hogy:

  • milyen alapanyagokból készül az adott termék,
  • melyik alapanyagból mennyi van az adott termékben,
  • a felhasznált alapanyagok milyen tápértékkel rendelkeznek (ezt a csomagolásról vagy beszállítóktól lehet begyűjteni),
  • az adott készterméknek, aminek ki szeretnénk számolni a tápértékét, mennyi a súlya.

Első lépések

A tápértékek begyűjtése

Csomagolásról: A jogszabály értelmében minden alapanyag csomagolásán ott kell lenni a szükséges tápértéknek. Ezeket az alapanyag raktárból össze tudja gyűjteni. Hátránya, hogy nem mindig van minden alapanyag készleten.

Specifikációkból: A beszállítóktól minden alapanyagra kérheti. Hátránya, hogy várni kell rá és előfordulhat, hogy nem magyar nyelven van.

A késztermék-lista összeállítása

Gyűjtse össze az összes készterméket, aminek szeretne tápanyag tartalmat számítani. Nem elég csak a termékek megnevezése, a pontos súlyukra is szükség lesz.

Az anyagnormák leírása

A számításhoz szükség lesz az összes késztermék pontos receptúrájára is.

Energiatartalom számítása

A tápértékelemek közül az energiaérték egy számított érték, amelyet kJ-ban és kcal-ban kell megadni. Ezen értéket a további tápértékelemekből kell számolni. Minden egyes tápértékelem esetében a rendelet meghatározza az átváltási együtthatót.

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások eredményei is különbözőek lehetnek. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

Szénhidrát (a poliolok kivételével)

17 kJ/g - 4 kCal/g

Poliolok

10 kJ/g - 2,4 kCal/g

Fehérje

17 kJ/g - 4 kCal/g

Zsír

37 kJ/g - 9 kCal/g

Szalatrim

25 kJ/g - 6 kCal/g

Alkohol (etil-alkohol)

29 kJ/g - 7 kCal/g

Szerves sav

13 kJ/g - 3 kCal/g

Rost

8 kJ/g - 2 kCal/g

Eritrit

0 kJ/g - 0 kCal/g

1. lépés: Tudni kell, hogy a késztermék receptúrájában milyen mennyiséggel szerepel az adott alapanyag (pl: 5 dkg)

2. lépés: Tudni kell, hogy az adott alapanyagnak mennyi a tápértéke (pl.: fehérje tartalom: 42 gramm / 100 gramm)

3. lépés: Ki kell számolni, hogy a receptben található alapanyag mennyiségnek (5 dkg) mennyi a fehérje tartalma.
Azaz, ha 100 gramm alapanyag fehérje tartalma 42 gramm, akkor 5 dkg (50 gramm) alapanyag fehérje tartalma mennyi? –> 42 x (50/100) –> 21 gramm

4. lépés: Az így megkapott fehérje tartalmat fel kell szorozni a jogszabályban megadott együtthatóval.
Azaz 21 x 17 = 357 kj /g és 21 x 4 = 84 kcal / g

5. lépés: Ezt a számítást minden egyes tápérték elemre el kell végezni.

6. lépés: Ezt a számítást minden, a receptúrában található alapanyag esetében el kell végezni.

7. lépés: Az így kapott értékeket (fehérje enerigatartalom, szénhidrát energia tartalom, stb…) össze kell adni.

Energiatartalom számítása

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások közt is különbség lehet az eredményekben. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

 

Az 1169/2011/EU rendelet 31.cikke tartalmazza az energia és tápértékszámításra vonatkozó előírásokat.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok:

Vitaminok

+50% -35%

Ásványi anyagok

+45% -35%

Szénhidrát,
cukrok,
fehérje,
rost

<10 g / 100 g: ±2 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Zsír

<10 g / 100 g: ±1.5 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Telített zsírsvak,
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Többszörösen telítetlen zsírsavak

<4 g / 100 g: ±0.8 g
≥4 g / 100 g: ±20%

Nátrium

<0.5 g / 100 g: ±0.15 g
≥0.5 g / 100 g: ±20%

<1.25 g / 100 g: ±0.375 g
≥1.25 g / 100 g: ±20%

A bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási aktusokat fogadhat el a megadott értékek pontosságára vonatkozóan (a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségeket illetően).

Az Európai Bizottság útmutatót jelenített meg az illetékes hatóságok részére az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápérték tűréshatárának megállapításához.

A táblázat további értelmezésében készséggel állunk a rendelkezésére telefonos és online formában.

Bővebb információra van szüksége?

Adja meg az elérhetőségét, kérdését és hamarosan elküldjük a választ.

Melyek a kötelező és önkéntes tápérték elemek?

A jogszabály meghatározza a kötelező és az önkéntes tápértékelemeket és ezek feltüntetésének sorrendjét.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok.

A program kezeli a poliolokat, ami kifejezetten fontos például a cukormentes és szénhidrátcsökkentett élelmiszerek tápértéktartalmának számításánál.

A tápértékjelölés 1169/2011/EU rendelet szerint:

energia

kJ/kCal

zsír

g

amelyből

-telített zsírsavak

g

-egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

-többszörösen telítetlen zsírsavak

g

szénhidrát

g

amelyből

-cukrok

g

-poliolok

g

-keményítő

g

rost

g

fehérje

g

g

vitaminok és ásványi anyagok

a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek

Csomagolt és csomagolatlan élelmiszerek

Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni.

A nem előrecsomagolt élelmiszereken a tápérték jelölése nem kötelező, viszont tájékoztatni kell a vásárlót, fogyasztót az élelmiszer azon adatairól, amelyeket az előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező feltüntetni a csomagoláson.

A program segítségével etikett címke nyomtatható, viszont címkenyomtatóval nincs direkt összeköttetésben (tekintettel arra, hogy több száz címkenyomtató van forgalomban). A címkenyomtató készülék programjához adatokat tud biztosítani a program.

Mi a referencia beviteli érték?

Fogalma: „Egy átlagos felnőtt napi energia-, és tápanyagszükséglete.”

Az energiatartalom és a tápanyagok mennyiségét a beviteli referenciaértékek %-ban is meg lehet adni 100g-ra vagy 100 ml-re kifejezve.

Az adatok %-os megadása esetén, az adatok közvetlen közelében fel kell tüntetni a következő mondatot: ”Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/ 2000 kcal)”.

Ez a %-os érték megmutatja, hogy adott élelmiszer, ital energia és tápérték elemenkénti tápanyag mennyisége hány százaléka egy felnőtt egész napi keretének.

Fontos a szakmai felkészültség

A jogszabály értelmében minden termék tápértékét 100 grammra kell megadni.
Egy termék tápértékének kiszámításához pontosan tudni kell, hogy:

  • milyen alapanyagokból készül az adott termék,
  • melyik alapanyagból mennyi van az adott termékben,
  • a felhasznált alapanyagok milyen tápértékkel rendelkeznek (ezt a csomagolásról vagy beszállítóktól lehet begyűjteni),
  • az adott készterméknek, aminek ki szeretnénk számolni a tápértékét, mennyi a súlya.

Első lépések

A tápértékek begyűjtése

Csomagolásról: A jogszabály értelmében minden alapanyag csomagolásán ott kell lenni a szükséges tápértéknek. Ezeket az alapanyag raktárból össze tudja gyűjteni. Hátránya, hogy nem mindig van minden alapanyag készleten.

Specifikációkból: A beszállítóktól minden alapanyagra kérheti. Hátránya, hogy várni kell rá és előfordulhat, hogy nem magyar nyelven van.

A késztermék-lista összeállítása

Gyűjtse össze az összes készterméket, aminek szeretne tápanyag tartalmat számítani. Nem elég csak a termékek megnevezése, a pontos súlyukra is szükség lesz.

Az anyagnormák leírása

A számításhoz szükség lesz az összes késztermék pontos receptúrájára is.

Energiatartalom számítása

A tápérték elemek közül az energiaérték egy számított érték, amelyet kJ-ban és kcal-ban kell megadni. Ezen értéket a további tápérték elemekből kell számolni. Minden egyes tápérték elem esetében a rendelet meghatározza az átváltási együtthatót.

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások közt is különbség lehet az eredményekben. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

Szénhidrát (a poliolok kivételével)

17 kJ/g - 4 kCal/g

Poliolok

10 kJ/g - 2,4 kCal/g

Fehérje

17 kJ/g - 4 kCal/g

Zsír

37 kJ/g - 9 kCal/g

Szalatrim

25 kJ/g - 6 kCal/g

Alkohol (etil-alkohol)

29 kJ/g - 7 kCal/g

Szerves sav

13 kJ/g - 3 kCal/g

Rost

8 kJ/g - 2 kCal/g

Eritrit

0 kJ/g - 0 kCal/g

1. lépés: Tudni kell, hogy a késztermék receptúrájában milyen mennyiséggel szerepel az adott alapanyag (pl: 5 dkg)

2. lépés: Tudni kell, hogy az adott alapanyagnak mennyi a tápértéke (pl.: fehérje tartalom: 42 gramm / 100 gramm)

3. lépés: Ki kell számolni, hogy a receptben található alapanyag mennyiségnek (5 dkg) mennyi a fehérje tartalma.
Azaz, ha 100 gramm alapanyag fehérje tartalma 42 gramm, akkor 5 dkg (50 gramm) alapanyag fehérje tartalma mennyi? –> 42 x (50/100) –> 21 gramm

4. lépés: Az így megkapott fehérje tartalmat fel kell szorozni a jogszabályban megadott együtthatóval.
Azaz 21 x 17 = 357 kj /g és 21 x 4 = 84 kcal / g

5. lépés: Ezt a számítást minden egyes tápérték elemre el kell végezni.

6. lépés: Ezt számítást minden a receptúrában található alapanyag esetében el kell végezni.

7. lépés: Az így kapott értékeket (fehérje eneriga tartalom, szénhidrát energia tartalom, stb…) össze kell adni.

Energiatartalom számítása

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások közt is különbség lehet az eredményekben. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

Az 1169/2011/EU rendelet 31.cikke tartalmazza az energia és tápértékszámításra vonatkozó előírásokat.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok:

Vitaminok

+50% -35%

Ásványi anyagok

+45% -35%

Szénhidrát,
cukrok,
fehérje,
rost

<10 g / 100 g: ±2 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Zsír

<10 g / 100 g: ±1.5 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Telített zsírsvak,
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Többszörösen telítetlen zsírsavak

<4 g / 100 g: ±0.8 g
≥4 g / 100 g: ±20%

Nátrium

<0.5 g / 100 g: ±0.15 g
≥0.5 g / 100 g: ±20%

<1.25 g / 100 g: ±0.375 g
≥1.25 g / 100 g: ±20%

A bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási aktusokat fogadhat el a megadott értékek pontosságára vonatkozóan (a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségeket illetően).

Az Európai Bizottság útmutatót jelenített meg az illetékes hatóságok részére az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápérték tűréshatárának megállapításához.

A táblázat további értelmezésében készséggel állunk a rendelkezésére telefonos és online formában.

Bővebb információra van szüksége?

Adja meg az elérhetőségét, kérdését és hamarosan elküldjük a választ.

Melyek a kötelező és önkéntes tápérték elemek?

A jogszabály meghatározza a kötelező és az önkéntes tápértékelemeket és ezek feltüntetésének sorrendjét.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok

A program kezeli a poliolokat, ami kifejezetten fontos például a cukormentes és szénhidrátcsökkentett élelmiszerek tápértéktartalmának számításánál.

A tápértékjelölés 1169/2011/EU rendelet szerint:

energia

kJ/kCal

zsír

g

amelyből

-telített zsírsavak

g

-egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

-többszörösen telítetlen zsírsavak

g

szénhidrát

g

amelyből

-cukrok

g

-poliolok

g

-keményítő

g

rost

g

fehérje

g

g

vitaminok és ásványi anyagok

a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek

Csomagolt és csomagolatlan élelmiszerek

Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni.

A nem előrecsomagolt élelmiszereken a tápérték jelölése nem kötelező, viszont tájékoztatni kell a vásárlót, fogyasztót az élelmiszer azon adatairól, amelyeket az előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező feltüntetni a csomagoláson.

A program segítségével etikett címke nyomtatható, viszont címkenyomtatóval nincs direkt összeköttetésben (tekintettel arra, hogy több száz címkenyomtató van forgalomban). A címkenyomtató készülék programjához adatokat tud biztosítani a program.

Mi a referencia beviteli érték?

Fogalma: „Egy átlagos felnőtt napi energia-, és tápanyagszükséglete.”

Az energiatartalom és a tápanyagok mennyiségét a beviteli referenciaértékek %-ban is meg lehet adni 100g-ra vagy 100 ml-re kifejezve.

Az adatok %-os megadása esetén, az adatok közvetlen közelében fel kell tüntetni a következő mondatot: ”Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/ 2000 kcal)”.

Ez a %-os érték megmutatja, hogy adott élelmiszer, ital energia és tápérték elemenkénti tápanyag mennyisége hány százaléka egy felnőtt egész napi keretének.

Fontos a szakmai felkészültség

A jogszabály értelmében minden termék tápértékét 100 grammra kell megadni.
Egy termék tápértékének kiszámításához pontosan tudni kell, hogy:

  • milyen alapanyagokból készül az adott termék,
  • melyik alapanyagból mennyi van az adott termékben,
  • a felhasznált alapanyagok milyen tápértékkel rendelkeznek (ezt a csomagolásról vagy beszállítóktól lehet begyűjteni),
  • az adott készterméknek, aminek ki szeretnénk számolni a tápértékét, mennyi a súlya.

Első lépések

A tápértékek begyűjtése

Csomagolásról: A jogszabály értelmében minden alapanyag csomagolásán ott kell lenni a szükséges tápértéknek. Ezeket az alapanyag raktárból össze tudja gyűjteni. Hátránya, hogy nem mindig van minden alapanyag készleten.

Specifikációkból: A beszállítóktól minden alapanyagra kérheti. Hátránya, hogy várni kell rá és előfordulhat, hogy nem magyar nyelven van.

A késztermék-lista összeállítása

Gyűjtse össze az összes készterméket, aminek szeretne tápanyag tartalmat számítani. Nem elég csak a termékek megnevezése, a pontos súlyukra is szükség lesz.

Az anyagnormák leírása

A számításhoz szükség lesz az összes késztermék pontos receptúrájára is.

Energiatartalom számítása

A tápértékelemek közül az energiaérték egy számított érték, amelyet kJ-ban és kcal-ban kell megadni. Ezen értéket a további tápértékelemekből kell számolni. Minden egyes tápértékelem esetében a rendelet meghatározza az átváltási együtthatót.

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások közt is különbség lehet az eredményekben. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

Szénhidrát (a poliolok kivételével)

17 kJ/g - 4 kCal/g

Poliolok

10 kJ/g - 2,4 kCal/g

Fehérje

17 kJ/g - 4 kCal/g

Zsír

37 kJ/g - 9 kCal/g

Szalatrim

25 kJ/g - 6 kCal/g

Alkohol (etil-alkohol)

29 kJ/g - 7 kCal/g

Szerves sav

13 kJ/g - 3 kCal/g

Rost

8 kJ/g - 2 kCal/g

Eritrit

0 kJ/g - 0 kCal/g

1. lépés: Tudni kell, hogy a késztermék receptúrájában milyen mennyiséggel szerepel az adott alapanyag (pl: 5 dkg)

2. lépés: Tudni kell, hogy az adott alapanyagnak mennyi a tápértéke (pl.: fehérje tartalom: 42 gramm / 100 gramm)

3. lépés: Ki kell számolni, hogy a receptben található alapanyag mennyiségnek (5 dkg) mennyi a fehérje tartalma.
Azaz, ha 100 gramm alapanyag fehérje tartalma 42 gramm, akkor 5 dkg (50 gramm) alapanyag fehérje tartalma mennyi? –> 42 x (50/100) –> 21 gramm

4. lépés: Az így megkapott fehérje tartalmat fel kell szorozni a jogszabályban megadott együtthatóval.
Azaz 21 x 17 = 357 kj /g és 21 x 4 = 84 kcal / g

5. lépés: Ezt a számítást minden egyes tápérték elemre el kell végezni.

6. lépés: Ezt számítást minden a receptúrában található alapanyag esetében el kell végezni.

7. lépés: Az így kapott értékeket (fehérje eneriga tartalom, szénhidrát energia tartalom, stb…) össze kell adni.

Energiatartalom számítása

Fontos!

A számított és a mért energiaérték soha nem lesz azonos, mivel a mérési eljárások közt is különbség lehet az eredményekben. Erre nyújt megoldást a jogszabályban megfogalmazott tűréshatár.

Az 1169/2011/EU rendelet 31.cikke tartalmazza az energia és tápértékszámításra vonatkozó előírásokat.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok

Vitaminok

+50% -35%

Ásványi anyagok

+45% -35%

Szénhidrát,
cukrok,
fehérje,
rost

<10 g / 100 g: ±2 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Zsír

<10 g / 100 g: ±1.5 g
10-40 g / 100 g: ±20%
>40 g / 100 g: ±8 g

Telített zsírsvak,
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Többszörösen telítetlen zsírsavak

<4 g / 100 g: ±0.8 g
≥4 g / 100 g: ±20%

Nátrium

<0.5 g / 100 g: ±0.15 g
≥0.5 g / 100 g: ±20%

<1.25 g / 100 g: ±0.375 g
≥1.25 g / 100 g: ±20%

A bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási aktusokat fogadhat el a megadott értékek pontosságára vonatkozóan (a megadott értékek és a hatósági ellenőrzések során meghatározott értékek közötti különbségeket illetően).

Az Európai Bizottság útmutatót jelenített meg az illetékes hatóságok részére az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápérték tűréshatárának megállapításához.

A táblázat további értelmezésében készséggel állunk a rendelkezésére telefonos és online formában.

Bővebb információra van szüksége?

Adja meg az elérhetőségét, kérdését és hamarosan elküldjük a választ.

Melyek a kötelező és önkéntes tápérték elemek?

A jogszabály meghatározza a kötelező és az önkéntes tápértékelemeket és ezek feltüntetésének sorrendjét.

Az élelmiszerekre – kivéve az étrend-kiegészítőket – vonatkozó, a mérési bizonytalanságot is magában foglaló tűréshatárok

A program kezeli a poliolokat, ami kifejezetten fontos például a cukormentes és szénhidrátcsökkentett élelmiszerek tápértéktartalmának számításánál.

A tápértékjelölés 1169/2011/EU rendelet szerint:

energia

kJ/kCal

zsír

g

amelyből

-telített zsírsavak

g

-egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

-többszörösen telítetlen zsírsavak

g

szénhidrát

g

amelyből

-cukrok

g

-poliolok

g

-keményítő

g

rost

g

fehérje

g

g

vitaminok és ásványi anyagok

a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában megadott egységek

Csomagolt és csomagolatlan élelmiszerek

Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerre vonatkozó kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni.

A nem előrecsomagolt élelmiszereken a tápérték jelölése nem kötelező, viszont tájékoztatni kell a vásárlót, fogyasztót az élelmiszer azon adatairól, amelyeket az előrecsomagolt élelmiszerek esetében kötelező feltüntetni a csomagoláson.

A program segítségével etikett címke nyomtatható, viszont címkenyomtatóval nincs direkt összeköttetésben (tekintettel arra, hogy több száz címkenyomtató van forgalomban). A címkenyomtató készülék programjához adatokat tud biztosítani a program.

Mi a referencia beviteli érték?

Fogalma: „Egy átlagos felnőtt napi energia-, és tápanyagszükséglete.”

Az energiatartalom és a tápanyagok mennyiségét a beviteli referenciaértékek %-ban is meg lehet adni 100g-ra vagy 100 ml-re kifejezve.

Az adatok %-os megadása esetén, az adatok közvetlen közelében fel kell tüntetni a következő mondatot: ”Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/ 2000 kcal)”.

Ez a %-os érték megmutatja, hogy adott élelmiszer, ital energia és tápérték elemenkénti tápanyag mennyisége hány százaléka egy felnőtt egész napi keretének.